Egyéb tanyasi híreink: kaptunk egy fotót Zongoráról, aki éppen bőszen akklimatizálódik:

(a gyakorlatot az egyik macsek kezdte, Zongi "csak" besegített.)

Trabi tegnap reggel a frászt hozta ránk; Eszter ébresztett, hogy a póni nagyon rosszul van. Trabi szédelgett, remegett, szakadt róla a víz, rogyadozott, dülöngélt, egyértelműen súlyos koordinációs zavarai voltak, 100-as pulzussal súlyosbítva. Valószínűleg az előző nap kapott féreghajtóra reagált rosszul a szervezete, hatalmasnagy köszönet dr. Kerekes Zoltánnak, aki gyors telefonos távkonzultáció keretein belül elmondta, mik a tennivalók, és persze köszönet Trabinak, amiért olyan rosszul volt, hogy ágaskodni is elfelejtett, így elsőre meg tudtam vénázni, ami engem is váratlanul ért. A szteroid-görcsoldó kombináció gyorsan dolgozott, pár perc múlva kis vakarcsunk állapota látványosan javulni kezdett, negyed órával később meg követelőzve kapart és visítozott, hogy most már aztán adjunk neki enni, de izibe'. Ezt sajnos bukta, mert nem adtunk, megvártuk, hogy teljesen rendbejöjjön a szervezete, ezek után fenének sem hiányzott volna egy félrenyelés vagy jó kis nyelőcső-eltömődés.
Trabi délben már teljesen jól volt, megmenekülését méltó módon ünnepelte meg szobatársával; míg mi Tarjánban pakoltuk a püspökkenyeret, Cica - ki tudja, milyen megfontolásból - szétrúgta a vakló-szeparé kapuját, gyújtóssá aprítva pár deszkát, és a kaput letépve elgörbített egy zsanért, pedig nem éppen vacak anyagból volt. Jó kis buli lehetett, még jó, hogy hazaértünk, mielőtt belekezdtek volna a komplett tanya elbontásába.