Gyors helyzetjelentés a nyomiszektorból:
Ribic igazodott az általános egészségügyi színvonalhoz, és csumára lesántult a jobb elejére, így a legelőről visszaköltöztettem a házhoz.
Cefre bácsi amúgy is sántikált, de tegnap hozzáigazodott a Ribic diktálta tempóhoz, és négy lábából négyre alig bírt ráállni. Mától kísérleti gyógyszerezésben részesül, reméljük, lendít az állapotán.
Ha már Ribic és Cefre sánta, Flex is gőzerővel elkezdte növeszteni az orrán lévő ismeretlen eredetű puklit, úgyhogy szerdán kutyafej-trancsírozás.
Ha már szerdán kutyafej-trancsírozás és Ribic és Cefre sánta, akkor legyen teljes a móka, Ozzy is megsértette a szemét. Ez annyiból nagy könnyebbség volt, hogy Cefre és Ozzy gyógyszerének kifizetéséhez nem kellett sokat turkálni a tárcámban apróért, egy tízezressel egyben letudhattam az egészet.
Ha már egyszer így belejöttünk, hirtelen felindulásból éjjel egykor egy sörnyitós mozdulattal eltávolítottam a jobb nagylábujjam körmét, ami a Cica-Lambis-Öcsi másfél tonna össztömegű taposókommandó áldásos közreműködésével tépettetett le eredeti kiindulási pontjáról. Jó két hónapja ragasztgatom, hogy maradjon velem még egy kicsit, hisz oly nehéz az elválás... Aztán rájöttem, hogy ha menni akar, el kell tudni engedni. Sőt, nekem is könnyebb, ha nem csak hogy elengedem, hanem én teszem meg az utolsó lépést.. Szóval téptem és dobtam. Ez állítólag nagyon fáj. A lelki traumától tekintsünk el, meg attól is, hogy a jobb lábfejem volt az utolsó végtagom, ami messziről és hirtelen megejtett ránézésre még úgy-ahogy emberi megjelenésű volt (na jó, leszámítva a bokaszalag-szakadás nyomait.) Szóval a lényeg: az ominózus lábujj körme helye fütyül a közhiedelemre és nem hajlandó fájni, viszont van rajta egy hatalmas lyuk, amiről nem igazán tudom belátni, hogy ha eddig nem tűnt el, akkor most miért tenné. Istenkém, ez már az utolsóutáni stádium, lábujjból fogyok... (Egyébként meg büszkén jelentem, Cefre sántaságvizsgálatának örömére én is lemázsáltattam magam az állatorvosi rendelőben, és 67 kiló vagyok. Igaz, bakanccsal, telefonnal, farmerrel-pulcsival, a zsebeimben a szokásos fél marék szöggel, szemeskukoricával, használt injekciós tűvel és egyéb attribútumokkal.)
The sanctuary
