Ilyen szép a mátrai reggel napsütésesnek ígérkező időben:





Ez speciel nem most hétvégén volt, de azért megmutattam. Most hétvégén viszont meglátogatott minket Apu és Pacibá, és megcsinálták a vizet - hatalmas köszönet Jánosnak, aki feltámasztotta a hidrofort. Szakemberek szerint a helyzet átmeneti, most együtt küzd a szivattyú és a hidrofor, de venni kell majd egy überprofi szivattyút - de addig is rém pazar érzés, hogy kinyitom a csapot és jön a víz.

Lós képek:





A cseri szürkeállomány:









Lecsó már-már ijesztően kezd lóformát felvenni:





Koksz eltörte a kötőféke karabinerét, úgyhogy a szakadt ruhadarabot lecseréltük egy másikra - ezt megkömnnyítette az a nagy doboznyi kötőfék, ill. lótakaró, amit a Noé Állatotthontól kaptunk, és amelyet ezúton is köszönünk. Sajna a csaj egyelőre van elég genyó és nehezen megfogható (mármint kaja nélkül) ahhoz, hogy inkább rajtahagyjam a kötőféket, bár nem szeretem az ilyesmit.



Koksz és Lecsó idétlenkednek - öröm látni, hogy Lecsó visszakapja ugyanazt a piszkálódást, amiben anno ő részesítette Cafét.