A kennelben, ahová Izáékat beköltöztettük, az öt kutyára hat kutyaház jut. Az őslakosok, Span, Macesz és Stopli össze-vissza költözködnek, senkinek nincs "saját" háza, nem kellett azon aggódni, hogy esetleg balhé tör ki, mert nem jut mindenkinek éjszakai vacok.


Reggel az ablakon kinézve ez a látvány fogadott:



Drága öreg, sokat szenvedett kutyák, nem számít semmi, csak együtt lehessenek. A legeslegkisebb kutyaházat választották.